Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
MÁV Szimfonikus Zenekar - 2017. február 23.

 MÁV Szimfonikus Zenekar - 2017. február 23.

Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A MÁV Szimfonikus Zenekar budapesti programjából  immár hagyományosan kiemelkedik a Müpa Nemzeti Hangversenytermében rendezett Szőke Tibor-mesterbérlet, amelynek rendezvényein mindig valami többletet kapunk, éspedig nem színben-hangulatban (hiszen a változatos programösszeállítást illetően aligha lehet panaszunk), hanem érdemben-intenzitásban.
A február 23-i koncert színvonala viszont még az előzetes magas elvárásokat is meghaladta.  A  műsor „spanyol” estet ígért – pontosabban, különböző nemzetiségű zeneszerzők által jellegzetesen spanyolnak tartott hangulatok, karakterek zenei megfogalmazását.
Vannak nemzeti karakterek, amelyek arra késztetik a külföldit, hogy magabiztos legyen felőlük. A külföldi – legyen muzsikus vagy laikus – könnyedén bizonygatja, hogy a magyar: jellegzetes zene, könnyen felismerhető. Ugyanakkor közelebbről, hazai – és szakmai – berkekben időről-időre kísérletek történnek annak meghatározására-körüljárására, hogy mi a magyar a zenében. Hasonlóképp, erőteljesen él a köztudatban az a meggyőződés, hogy bizonyos zenéket bizonyos (nemzetiségű) muzsikusok tudnak igazán megszólaltatni. Elég, ha a bécsi keringőre utalunk – de hasonló az elképzelés a magyar zenével is, egészen addig, amíg nem érkezik egy zseniális külföldi előadó, aki visszavezeti a magyar hallgatóságot a magyar zene „tiszta forrásához”.
Hasonló a helyzet a spanyol zenével (karakterrel, hangulatvilággal, életérzéssel), korábbi vizuális és hangzó élmények előterében fantáziával életre keltett couleur locale-lal. Ezen az esten világhírű spanyol karmester, Jesús López-Cobos irányításával kaptunk ízelítőt autentikus spanyol muzsikálásból, magyar zenekar (és fiatal spanyol szólista, Juan Péter Floristán) előadásában.
Miként február 11-én a Varga Lászó-bérlet 4. koncertjén az Olasz Intézetben, úgy itt is Rimszkij-Korszakov Spanyol capricciója volt a nyitószám. A zenekarnak tehát „kézben volt” a darab, maximálisan jutott figyelmük-energiájuk a karmesteri instrukciók követésére. De, mint a folytatásból kiderült, ez nem jelentett megerőltetést a számukra, hiszen mindvégig remekül együttmuzsikáltak a dirigenssel. Pedig nem kis műsorra vállalkoztak: de Falla Éj a spanyol kertekben című, nálunk hangversenyen ritkán hallható zongoraversenyét játszották, majd szünet után Ravel Spanyol rapszódiáját, és mindkét szvitet A háromszögletű kalap című balettzenéjéből.
Jesús López-Cobosnak köszönhetően sokdimenziós hangzásképben gyönyörködhettünk az est folyamán. A hetvenes évei derekán járó karmestert látni is érdemes lett volna karmestereknek és karmester-növendékeknek! Alapos műismeret birtokában arra inspirálja muzsikusait, hogy megvalósítsák azt a sokszínű hangszőttest, amelyet a partitúra rejt. Ő nem „beintette” műgonddal a belépő szólamokat (fúvósoknál gyakran rövid szólisztikus motívumokat), hanem mintegy teret adott az egyes játékosoknak a szólista-pillanatokra. Most szembesülhettünk a ténnyel: megannyi szólisztikus felkészültségű muzsikus ül a MÁV Szimfonikusok soraiban! Éltek e gesztusok, sokdimenzióssá varázsolva a hangképet. Ugyanakkor mindvégig érződött valamiféle klasszicizáló letisztultság – nyoma nem volt annak, hogy túlzó-ágáló gesztusokkal, elrajzolt fordulatokkal gerjesztették volna a feszültséget, vagy színezték volna rikítóvá a hangzásképet. A háromszögletű kalapról írott ismertetőben helyet kapott egy idézet, miszerint egy méltatója szerint „úgy szól a zenekar, mint egy hatalmas gitár”. Nos, ezen az estén többről volt szó. Joggal feltételezhetjük: a kiváló spanyol gitárosok számára épp az lehet a kihívás, hogy ilyesfajta gazdag zenekari hangzást próbáljanak elővarázsolni hangszerükből.
Jesús López-Cobos számos zenekarral dolgozott világszerte. Van tapasztalata abban, hogyan bánjon alkalmi partnereivel. A MÁV Szimfonikusokat dicséri, hogy méltónak bizonyultak e rangos karmesterhez, játszottak a kezére, értőn megvalósítva elképzeléseit. Az elképzeléseket, amelyek kompozíciókra irányultak, nagyformákat építettek színpompásan, de mentesen minden külsőséges hatásvadászattól. 
Ebben az intenzív légkörben a „leggyengébb láncszemnek” a mindössze 22 éves szólista bizonyult, aki visszafogottan játszott, technikailag kifogástalan szólamtudással, ám híján annak a kifejezőerőnek, amely felszínre hozta volna a mű érzelmi-indulati (erotikát is sejttető) atmoszféráját. Talán az is befolyásolta ebben, hogy tudta: kamerák rögzítik a produkciót.
Nem derült ki semmiféle forrásból, vajon először járt-e fővárosunkban a dirigens – az estet követően csak remélhetjük, hogy visszatérő vendég lesz, a MÁV Szimfonikusoknál mindenképp! (Fittler Katalin)
 

Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!