Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó
Honvéd Férfikar - 2016. március 7.

Honvéd Férfikar - 2016. március 7. - Magyar Tudományos Akadémia Díszterme

Nőnapi meglepetés-koncerttel kedveskedett a jeles nap előestéjén a Honvéd Férfikar a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe látogató hölgyeknek. Persze nemcsak nekik, hanem az őket kísérő uraknak is kellemes élményt ígért az előadás. Az est programját ugyan titok-koncertként is hirdethették volna, mivel – meglehetősen kitartó kutatásom ellenére – előzetesen sehol nem sikerült rábukkanom a programra. Persze, a Honvéd Férfikar – a fennállása óta eltelt hatvanhét esztendőben – olyan rangot vívott ki magának, hogy a közönség bármely biankó-rendezvényére örömmel elmegy, a minőség úgyis garantált. A koncert előtti napokban csak annyi szivárgott ki, hogy a Virág helyett címmel hirdetett műsorba olyan műveket választottak, melyek „a hölgyek magasztalásáról, nélkülözhetetlenségéről szólnak ”, és a klasszikusok mellett a könnyedebb műfajok is helyet kapnak majd, izgalmas crossover-színeket kikeverve. (Az est műsorát végül a bejáratnál kézhez kapott rendkívül elegáns, informatív, minőségi papírra nyomtatott műsorfüzetből ismerhettük meg.)

    A program összeállítói nem fukarkodtak a színekkel, a lehető legszivárványosabb csokrot nyújtották át a közönségnek Riederauer Richárd vezényletével. A közel két órás előadás során a kórus a legváltozatosabb, legsokoldalúbb arcát mutatta meg, de bizonyos, hogy még bőven vannak tartalékaik. Az est felütéseként először is jól „megijesztették” a hallgatóságot. Köztudott, hogy számos operaházi produkcióban vesznek részt, most a legutóbbiból, a kortárs zeneszerző, Aribert Reimann Lear című kétfelvonásosából szólaltatták meg a részeg katonák kórusát. E brutálisan hangos opusz után szinte érzéki szerenádként hatott a Vratny László Attila szólójával előadott részlet – a Vágyom egy nő után – Lehár Ferenc Mosoly országa című operettjéből. Még két klasszikus operarészlet – két sláger – hangzott el: Charles Gounod Faustjából a Katonakórus és Carl Maria von Weber A bűvös vadász című operájából a Vadászkar. Az utóbbi kettő között könnyedebb átvezetésként szolgált Luigi Denza Funiculì, funiculà című örökzöldje (szóló: Hajdu András). Ebben a darabban mutatkozott be az estet kísérő hangszeres kisegyüttes is (Frey György – basszusgitár, Tiba Sándor – dob, Nagy László Adrián – zongora és Zsemlye Sándor – szaxofon). Kvartettjük végig igényesen, magas színvonalon szólaltatta meg a populáris műfajú zenéket.
    A kórus sokoldalúságát jól reprezentálja, hogy nemcsak kiváló énekes-, hanem hangszeres-szólistáik is vannak. Tóth Péter trombitaszólójával (Deák Tamás: Lusta Dick a Macskafogó című rajzfilmből), Peresztegi Attila pedig tubajátékával örvendeztetett meg (LGT: Mindenki másképp csinálja). Ha választani kellene a sok szép énekes szólóprodukció között – nehéz feladat, és persze mindenképpen szubjektív – akkor Kővári Csaba (G. D. Weiss-B. Thiele: What a Wonderful World) és Batki László (Bágya András-G. Dénes György: Csinibaba, Váradi Roma Café: Szent ének) kapná tőlem a legbársonyosabb hangú énekes képzeletbeli díját. A virtuális virágcsokorban szerepelt még az Amorf Ördögöktől a Látom magam a poharamban, a Fonográf együttestől a Viktória, az LGT-től pedig az Utolsó szerelmes dal (szóló: Habdák Péter), az Elfelejtett szó (szóló: Szarka György) és a már említett Mindenki másképp csinálja, amiben hatan énekeltek szólót (Batki László, Dékán Jenő, Kővári Csaba, Naszvagyi Vilmos, Stampay-Komesz András, Szabó Zoltán), mintegy számot adva kamaramuzsikusi képességeikről is.
    Az est hivatalos programja a Magyarországon is nagy sikerrel játszott Forró szél című filmből Vojkan Borisavljevic Surda-főcímdalával zárult. A szólót a Vajdasági születésű Naszvagyi Vilmos énekelte, először szerbül, majd – hogy értsük is, miről szól a dal – magyarul is. Egy ilyen műsor ilyen színvonalú előadása után a közönség természetesen nem engedte el a Férfikart ráadás nélkül. A kórus választása az Amorf Ördögöktől a meglehetősen pajzán szövegű Nincs a világon szebb, mint a cici kezdetű, örökérvényű életbölcsességeket hirdető darabra esett.
    Nem lenne teljes a beszámoló, ha az est zenei élményeinek méltatása mellett nem szólnánk még egy fantasztikus teljesítményről: a szintén kórustag Frech’ Zoltán minőségi stand-up comedy stílusban előadott, szellemes, magával ragadó konferálásáról. Fellépése nem merült ki a műismertetésekben, a zenék között „saját műsorszáma” is volt: Petőfi Megy a juhász a szamáron című versét parafrazeálta Balassi, Ady, József Attila, Radnóti, Kassák Lajos, Koczka Péter és Juhász Ferenc stílusában, illetve népies stílusban – lehengerlő előadásban, a közönség nem kis derültségére. Olykor még színművészt is imitált: az Ady-stílusgyakorlatban mintha Latinovits Zoltán szellemét idézte volna meg.
    Summa summarum: a Honvéd Kórus ismét emlékezetes esttel ajándékozta meg hallgatóit. S bár hangversenyük hangzó virágcsokrot ígért, a koncert végén még egy szál (igazi) tulipánnal is megajándékozták a jelenlévő hölgyeket. (Kovács Ilona)
 


Eseménynaptár

<< Előző év / hónap
Köv. év / hónap >>
Mai dátum
Események
Közeli események:

Fórum

Jelentkezzen be az oldal tetején levő bejelentkezés mezőben!